Ez a gyöngyszem volt Leonardo da Vinci szőlőbirtoka

Milánóban termesztett szőlőt és készített bort Leonardo da Vinci

Leonardo da Vinci Milánóban élt (1482-1499 között). Ez idő alatt megbízást kapott Ludovico Storza hercegtől, hogy készítse el apjának, Francesco Storzának a lovasszobrát, de végül csak az agyagmodell készült el. A másik, talán az egyik leghíresebb műve is Milánóban készült: a Santa Maria della Grazie kolostor “Az utolsó vacsora” című freskója, melyet 1498-ra készített el.



Santa Maria delle Grazia templommal szemben található Milánó legújabb látnivalója, Leonardo szőlőültetvénye, a Casa degli Atellani kertjében lenyűgözi a látogatókat. A sok megrendelésének fáradalmait ezen a szőlőbirtokon pihente ki.



Leonardo tehát 1482-ben költözött Milánóba, Lorenzo il Magnifico Firenzéjéből “a Mór” (il Moro), vagyis Ludovico Maria Sforza herceg udvarába. Ő bízta meg az “Utolsó vacsora” freskó elkészítésével is, amiért Leonardo egy tizenhat sorból álló. egy hektáron elterülő szőlőültetvényt kapott 1498-ban.



Leonardo da Vinci szőlőültetvénye annak idején egy mező közepén, a Casa degli Atellani jelenlegi kertjének végében volt. 

Leonardo bortermelő családból származott, ezért a szőlőültetvény gondozása nem állt távol tőle. Sajnos ez a szinte mesebeli hangulat nem tartott sokáig: mivel 1500 áprilisában a francia király csapatai legyőzték Ludovicot, Leonárdo Milánó elhagyására kényszerült. Szőlőültetvényét Gian Giacomo Caprotti, vagy ismertebb nevén Salaì apjára bízta. Leonardo egész életében visszavágyott szőlőültetvényére, melyet később vissza is szerzett és 1519-ben, halálos ágyán kétfelé osztotta: egyik az egyik szolgájáé, másik fele pedig Salaié lett.



A Casa degli Atellani, vagyis az Attelani család udvarát 1490. szeptember 25-én vásárolták meg Ludovico, akinek egyik álma az volt, hogy a Santa Maria delle Grazie bazilika egy része legyen a Sforza család mauzóleuma. Másrészt szeretett volna egy élhető környezetet kialakítani, ezért vásárolt két házat, és ebből egyik lett Leonardoé.



Casa degli Atellani az évszázadok során folyamatosan rendben volt tartva, mind az épületek, mind a kert. A ház a Storcák idején a társasági élet központja volt. A 19. században a ház homlokzatát neoklasszicistává átépítették, és innentől már az útikönyvek is megemlítik.



1919-ben Ettore Conti mérnök és szenátor lett az új tulajdonos, aki a birtokot otthonává akarta tenni, felesége Gianna Casati tiltakozásai ellenére: “Ne is reménykedj, hogy abban a pajtában fogunk lakni”. A két házat összenyitották, és 1922-re el is készült az első etap. Teljesen 1943-ra készült el.



Leonardo szőlőültetvényének pontos helyét 1920-ban határozta meg Luca Beltrami építész és Leonardo-szakértő határozta meg, reneszánsz dokumentumokra hagyatkozva – a Casa degli Atellani jelenlegi kertjének végében.



A Leonardo-szőlőültetvényt 2015-ben élesztették újra: a Milánói Egyetem Mezőgazdasági és Ételtudományi tanszéke laboratóriumi vizsgálatokkal mutatta ki, hogy az egykori termesztett szőlő a vitis vinifera-hoz tartozó,
Malvasia di Candia Aromatica, mely Leonardo idejében nagyon népszerű volt. Ilyen csemetéket kezdtek el az egyetemen termeszteni és amint megfelelő méretűre nőttek, kiültették az eredeti Leonardo-szőlőültetvénybe.A látogatók most már megcsodálhatják Leonardo szőlőjét, amely a 16. századi sorokban, ugyanazzal a szőlővel éledt újjá.

(via)

Ha tetszett a cikk, oszd meg mással is. További érdekességekért, és egy pozitív közösségért csatlakozz a FACEBOOK-oldalunkhoz is.

Áldás! Lótusz